3. Véleményvezérek

Ismerjük a rádió és a sajtó jelentőségét. Ma új véleményvezérek léteznek, akik hitelesen adják elő a történetedet. Találd meg őket – vagy még jobb: legyél egy közülük.

Honnan tudod, milyen zenét vásárolj? Leggyakrabban egy másik embertől, általában közvetett módon. A médium és az szereplők változhatnak, de az elv ugyanaz.

A hallgatást követő megkedvelés mellett a zene felderítésének legelterjedtebb és legmegbízhatóbb módja véleményvezéren keresztül zajlik. Ez gyakran review vagy újság-hasáb, esetleg valamilyen radio feature formájában fordul elő. Esetenként TV-n keresztül. Ha történetesen adsz annak az egyénnek vagy intézménynek a véleményére, ahonnan hallod, hogy ez vagy az a lemez nagyon jó, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy meggyőznek.

Nem üti semmi az informált vélemény erejét – és pontosan ez az oka a kiadók azon fáradozásának, hogy a kiadványaikat eljutassák azokhoz, akik véleménye számít ezekben a dolgokban.

Ez nem újdonság.

Ami online más viszont, az a vélemények forrásainak elszaporodása. Vannak többtízezres olvasottságú csak-internetes kiadványok, amiknek az írói talán jókat mondanának a zenédről. A PopMatters-ről és Pitchfork Media-ról például érdemes tudni.

A bloggerek jelentősége szintén egyre növekszik. Napi látogatók és subscribe-olók százezreivel néhány top blognak elég csak megemlítenie, hogy valami cool, és a látogatottság és forgalom rögtön az egekbe szökik. Ott van például a Boing Boing. Általában nem nagyon írnak zenéről és lemezekről, de ha mégis, akkor az a internet legolvasottabb és követettebb témájává válik.

Ennél azonban még mindig fontosabbak azok a bloggerek, akik tényleg konkrétan a zenéről írnak. Azok, akikre megéri odafigyelni, felépítettek egy bizonyos szintű bizalmat az olvasóik között. Ha Jim a Quick Before It Melts-től azt mondja valamire, hogy jó, akkor azok, akik ezt olvassák, nagy valószínűséggel el is hiszik neki.

Ez még érdekesebb, ha belegondolsz abba, mennyire kicsi a valószínűsége annak, hogy rossz véleményt olvasol egy mp3 blogon. Ez nem a diszkrimináció teljes hiányát jelenti, éppen ellenkezőleg. Egy mp3 blogger még csak meg sem említ valamit, hacsak azt nem teljes mértékben és nyíltan ajánlja. A zenei sajtóban a jó, a rossz, és a középszerű is azonos súllyal jelenik meg, és a célközönség is olyan széles, amilyen csak lehet. A legtöbb mp3 blog ugyanakkor egy szűk területre fókuszál, és csak a tényleg kiemelkedőt említi meg.

Tehát, ki az, aki nagy valószínűséggel szeretne írni a zenédről? Talál kezdésnek jó és a két lista: The Hype Machine, és aMonkey Filter.

Egy ilyen listát végigbogarászni és megtalálni azt a százvalahány bloggert, akiknek valószínűleg egyezik az ízlése azokéval, akiknek a zenéd szól, nem tűnik egyszerűnek. Talán jobb megoldás azokra a blogokra fókuszálni, amik azokról az előadókról írnak, akik hasonló zenét csinálnak, mint te.

Ekkor jön jól a The Hype Machine.

Mondjuk, hogy a zenéd nagyban hasonlít a Green Day-re.  Egy gyors keresés a The Hype Machine-en, dob egy rakat blogot, akik nemrég írtak a Green Day-ről. Úgy tűnik, hogy ők azok az emberek, akikkel párbeszédet kell kialakítanod a zenédről. Először is küldj nekik egy bemutatkozó csomagot. Ők már most majdnem szeretik a zenédet, és lehet, hogy meggyőzhetők arról, hogy pozitív véleménnyel legyenek rólad azok felé, akik hallgatnak rájuk ezekben az ügyekben.

Az is egy megoldás, ha te magad válsz véleményvezérré. Később még részletesebben írok majd a blogolás hatalmáról, egyelőre csak elültetem a gondolat magját a fejedben. Mi lehet arra jobb megoldás, hogy körbevedd magad egy olyan közönséggel, akik nagy valószínűséggel szeretni fogják a zenédet, minthogy megbízható szakértőjévé válsz azoknak a zenéknek, amiket ők is és te is szerettek.

A blogolást könnyű elkezdeni, és könnyű folytatni, de felhívnám a figyelmedet a MOG-ra. Ez egy online közösség – olyan, mint a MySpace, csak jobb – és zenéről szóló beszélgetéseknek ad teret. Úgy hallottam, hogy vezető alakká válni ebben a közösségben a lemezeladásnak egy igen okos útja is lehet.

Ám véleményvezérek nem csak jól informált egyének lehetnek. Online akár egy csoport is lehet véleményvezér – feltéve, ha az a megfelelő csoport. Az online értékesítés egyik leghatékonyabb módja (bár a helyes szakkifejezésnek megfelelően keresztértékesítésnek kellene neveznünk) az Amazon féle „Akik EZT a terméket megvásárolták, még AZT a termékeket is megvásárolták” modellje (vagy, ahogy az egyik cinikus haverom mondaná: „Akik szart vettek, azok fost is vettek”).

Ismerek egy nagyon okos arcot, aki felvásárolt vagy száz darabot egy nagyon menő lemezből az Amazon.co.uk-n ugyanabban a stílusban, amiben ő akart eladni, és minden egyes alkalommal a saját kiadójának a lemezei közül is vásárolt egyet mellé. Nem kellett sok időnek eltelnie, és a website már tudta, hogy az emberek, akik EZT vették, azok megvásárolták az ő speciális AZT-ját is.

A felesleges extra darabok értékesítése kissé időigényes volt és veszteséget termelt, de elkönyvelte a promóciós költségek részeként. Végül mindent figyelembe véve ez egy sikeres stratégiának bizonyult.

Bár ezt nem ajánlom mindenkinek, de az ötlet jól illusztrálja a mondanivalómat. A megbízható vélemények, legyenek azok a felhasználók által generált aktivitások – mint az Amazon féle keresztértékesítések –, vagy egy tájékozott egyén megfontolt lépései, mind hatékony eszközök.

A mese tanulsága más mint, a Hallom/Megszeretem/Megveszem. Egy megbízható ajánlás a legjobb promóció, amit a zenéd kaphat, és az ilyen fajta ajánlás jóval könnyebben elérhető online, mint offline.

Eredeti szöveg

CÍMKÉK: , ,

0 hozzászólás

Legyél te az első, aki hozzászól.

Szólj hozzá te is!