5. A Hosszú Farok

Az internet gazdaságtana eltér az általános közgazdaságtantól. Hogy miben is különbözik, azt még mindig kutatják, de a legmegalapozottabb szabályszerűsége a hosszú farok.

Erről eredetileg egy cikk formájában írt Chris Anderson, a Wired Magazine szerkesztője, majd könyvként jelentette meg. A hosszú farok koncepciója igen egyszerű. Egy elosztási modell és egy, az online környezetben jelentkező érdekes jelenség leírása.

Az ábra bal felső része kis számú, népszerű elemet ábrázol, amelyek igen nagy mennyiségben kerülnek értékesítésre. Ezek a húzó termékek. Ezzel szemben az ábra jobb alsó része felé kialakuló farok részben találjuk azt a sok-sok árut, amelyek kisebb mennyiségben kerülnek értékesítésre.

Anderson cikkének fő mondanivalója a következő. Az internet lehetővé teszi, hogy a nagy mennyiségű nem húzó termék gazdaságilag a húzó termékek fölé kerekedjen. És, ahogy írja, pontosan ez az, ami történt.

Bizonyos értelemben ez az egész a fizikai értelemben vett tárolókapacitásról szól. Az offline környezetben csak egy meghatározott mennyiségű hely áll a rendelkezésünkre a polcokon. Ezzel szemben az interneten a tárolókapacitás nem jelent problémát. A hagyományos lemez- és könyvesboltokban csak a legnépszerűbb termékek vásárolhatók meg, míg online sokkal több mindent elérhetővé tudnak tenni, és ez pár érdekes jelenséget eredményez.

Az első, ami ebből következik, hogy minél több árut teszel elérhetővé, az emberek annál inkább böngészni fogják a nem húzó termékeket. Ennek az ellentételezéseként azonban a legnépszerűbb termékek értékesítése csökken. Ha száz féle áru érhető el, akkor ennek a száz terméknek kiemelkedő lesz az eladása. Ha egymillió fél áru vásárolható meg, a száz legnépszerűbb termék értékesítése akkor is sikeres lesz, de az emberek nagyobb része fogja böngészni a farokban található árukat, mint a húzó termékeket.

A második az, hogy minél több terméket teszünk elérhetővé, az emberek annál többet fognak fogyasztani összességében. Az Amazon.com azért ad el több könyvet, mint más könyváruházak, mert több könyvet tart, mint bármelyik másik bolt.

A harmadik, és talán a legfontosabb, hogy a hosszú farok nem csak nagyobb lehetőséget kínál az online irányába mozgó, tömegtermékeket értékesítő eladóknak a tárolókapacitás probléma csökkentésével, de megoldást kínál a rétegtermékek népes piacának, amely termékei egyébként a hagyományos csatornákon keresztül nem igen érhetők el.

A könyvnek két alcíme van (az amerikai és a brit verziókban), mindkettő más mondanivalóval. Az első: „Miért az az üzlet jövője, hogy több termékből adunk el kevesebbet?” – értsd: a trükk az, hogy minden terméket elérhetővé teszünk, és termékenként csak kisebb mennyiséget értékesítünk, nem pedig fordítva. A második alcím: „Hogyan hoz létre a végtelen választási lehetőség végleten keresletet” – egy kicsit problémásabb kijelentés, de a rétegtermékekre épülő üzlet reményét rejti magában.

Egyértelmű tény, hogy a közgazdaság szabályszerűségei átalakulnak az online környezetben. Az online lemezboltban sohasem fogynak el az albumok. Sohasem fogják egy termék raktározását megszüntetni azért, hogy egy másik terméket raktározhassanak. Nincs oka a kiadóknak a katalógusukat törölni, de minden okuk megvan, hogy mindent újra kiadjanak.

És minél egyszerűbbé tesszük a kereshetőséget, annál előnyösebb lesz ez számunkra üzleti értelemben véve.

Nem a kalózkodás és a fájlmegosztás a valódi oka annak, hogy a nagy kiadók problémákkal küszködnek. A fejfájásukat annak köszönhetik, hogy nem csak más slágerekkel kell megküzdeniük. A választások egy olyan skálájával kell ringbe szállniuk, ami exponenciális szinten nagyobb, mint bármi, amivel eddig találkoztak.

Mert egyszerű, de annál nagyobb horderejű tény, hogy a történelemben először a farok részben található termékek összesített közgazdasági értéke meghaladja a fej részben található elemek összesített közgazdasági értékét. Az Amazon több olyan könyvet ad el, amely nem szerepel a 100 bestseller között, mint összesítve az első százból. Valószínűleg az első ezren kívülről is többet, mint azon belülről.

Add össze az értékesítései adatait minden olyan lemeznek, ami a múlt évben a toplistákon szerepelt és mindazon albumok közgazdasági értékét, ami sohasem jutott fel ezekre a listákra. Az utóbbi mellett eltörpül az előbbi.

Ez egy olyan téma, amely további olvasást igényel, mert e koncepcióknak a megértése radikálisan átalakíthatja mindazt, ahogyan megközelítjük a munkánk és azt, mennyi pénzt kereshetünk eközben.

Kezdj az eredeti cikkel! Utána olvasd el „A sláger tündöklése és bukásá”-t! Aztán jöhet a könyv. Mindenképpen érdemes követned Anderson Hosszú farok blogját. Itt találod a wikipédia bejegyzést. Majd nézd meg a prezentációt, amit a Long Now Alapítványnak készített.

Eredeti szöveg

CÍMKÉK: , ,

0 hozzászólás

Legyél te az első, aki hozzászól.

Szólj hozzá te is!