Hogyan szólal meg egy aktatáska méretű zongora?

A fizikai modellezésű szintézis 1. rész

Aki elektronikus zenekészítéssel foglalkozik, az előbb-utóbb találkozik a hangszintézis különböző közismert módszereivel: a klasszikus analóg szintetizátorokban is alkalmazott szubtraktív szintézissel, vagy a 80-as évek digitális szintetizátorai által népszerűvé tett FM szintézissel. Bár működési elvüket tekintve alapvető különbségek vannak közöttük, valamiben mégis hasonlítanak: a hangzást, és nem a hangkeltés módját próbálják modellezni. A fizikai modellezésű szintézis ezzel ellentétben éppen a hangok keletkezésének fizikai törvényszerűségeit, ezek matematikailag leírt modelljét használja a hangok szintetikus előállításához. Maga az elv nem újkeletű, de a megvalósításához szükséges számítási teljesítmény csak az elmúlt években vált hozzáférhetővé szélesebb rétegek számára, így még kevésbé került be a köztudatba. Ezt érdemes lehet kihasználni, hiszen egy viszonylag ismeretlen technika ügyes alkalmazásával könnyebben ki lehet tűnni a jól bevált módszerekkel készült tucatzenék sorából.

Bár ez a szintézistechnika elsősorban valódi hangszerek hangjának utánzására lett kitalálva, semmi sem akadályoz meg minket abban, hogy a paraméterek módosításával túllépjünk a létező hangszerek korlátain, és egészen újszerű hangzásokat állítsunk elő. Aki valaha is elgondolkodott azon, hogy hogyan hangozhat az, amikor vonóval játszanak egy aktatáska méretű zongorán, az a fizikai modellezés segítségével akár ezt is megvalósíthatja.

Ableton Tension

Az Ableton Live-ba beépített szintetizátorként elérhető Tension kifejezetten húros hangszerek modellezésére lett kifejlesztve, segítségével a gitártól a hegedűn át a zongoráig mindenféle létező és fiktív hangszert modellezhetünk. Kezelőfelületének felépítése is a húros hangszerek működési elvét és hangkeltési mechanizmusuk elemeit tükrözi.

A kezelőfelület két lapra van osztva: a String lapon a fizikai modellezéshez használt paramétereket, a Filter/Global lapon pedig egy szűrőt, valamint a hozzá tartozó burkológörbét és LFO-t állíthatjuk be. A String lap Excitator blokkjában állíthatjuk be a húr rezgésbe hozásának eszközét, és annak különböző paramétereit. A gerjesztés lehet pillanatnyi, mint a zongoránál a kalapácsütés vagy a gitárnál a pengetés, de folyamatos is, mint a hegedű esetében a vonó. Magát a húrt a String blokkban konfigurálhatjuk, rezgésének csillapítását pedig a Damper blokkban határozhatjuk meg. A Termination blokkban állíthatjuk be a húr lezárását, amely pengetős és vonós hangszerek esetében a zenész ujjait jelenti. Végül a Body blokk a hangszertest, a Pickup blokk pedig az elektromos hangszedő paramétereinek módosítására szolgál.

Ennyi elméleti alapozás után most térjünk rá az eszköz gyakorlati alkalmazására: egy reszelős, Reese-szerű basszushang kitekerését fogom bemutatni. Mielőtt elkezdünk tekergetni, érdemes megjegyezni, hogy a paraméterek egyes kombinációival nagyon halk, más esetekben viszont nagyon hangos hangokat is előállíthatunk. Érdemes lehet tehát fülünk és hangrendszerünk védelmében a Tension után egy Limitert rakni a sávra, amíg kikísérletezzük a kívánt hangzást.

A Tension alapértelmezett beállításai pengetős hangot eredményeznek, amely C1-es hangmagasság körül játszva basszusgitárra emlékeztet.

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Mivel a pengetett helyett hosszan kitartott hangot szeretnénk, így első lépésként az Excitator blokkban a gerjesztés típusát Plectrum helyett Bowra állítsuk át, és ezzel egyidőben a jobb alsó sarokban csökkentsük a hangerőt -12 dB-re.

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Ez a hang ugyan már jellegében hasonlítani kezd a kívánthoz, de még túl zajos és nem igazán zenei. Módosítsuk az Excitator blokkban a Force értéket 48%-ra, a Friction értéket pedig 72%-ra, és hallgassuk meg az eredményt.

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Hallható, hogy így már újra van jól definiált hangmagassága a basszusunknak, de a reszelős éléből is maradt benne annyi, hogy érdekessé, organikussá tegye. Következő lépésként kapcsoljunk át a jobb felső sarokban a Filter/Global fülre, és kapcsoljuk be az Unison modult, majd állítsuk a Voices értéket 4-re, a Detune-t 30%-ra, a Delay-t pedig 10 ms-ra.

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Az így kapott hang már nagyon vaskos és domináns, jó kiindulópont lehet egy sötétebb drum & bass zenéhez. Utolsó simításként még tegyünk rá egy aluláteresztő szűrőt, és vágási frekvenciáját moduláljuk burkológörbével.

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Mint a fenti példa is illusztrálja, a Tensiont sokféle egyedi hangzás előállítására használhatjuk, ha kellő időt és energiát fektetünk a különböző paraméterek hatásainak kitapasztalásába. Az egyes blokkok és paraméterek részletes leírása ugyan megtalálható az Ableton Live felhasználói kézikönyvében, de az sem helyettesítheti a sajátkezű kísérletezést.

Folyt köv.

 

CÍMKÉK: , ,

Nincs hozzászólás

Szólj hozzá te is!