Nem játékszer, pehelysúlyú hardverszinti


Két emberünk esett neki az M-Audio Venom nevezetű hardverszintijének. A felhőtlen játszadozás első gyümölcse egy skandináv aratódal volt AMB-tól. Török Zsolt mindent végignyomogatott a játékszeren, kicsit megkínozta és bővebben is kielemezte, ezt olvashatjátok ebben a klasszikus tesztelős cikkben.

Bár az imPro háza táján elsősorban a szoftveres zenélésen van a hangsúly, ebben a cikkben mégis egy hardverszintivel, az M-Audio Venommal kapcsolatos tapasztalataimat fogom leírni. Nem fogok kitérni a konkrét specifikációkra, hiszen azokat mindenki elolvashatja az M-Audio weboldalán.

M-Audio Venom

Amikor AMB a kezembe nyomta a bedobozolt szintit az első benyomásom az volt, hogy meglepően könnyű, és attól tartottam, hogy otthon kicsomagolva egy vacak kidolgozású, olcsó műanyag játékszert fogok találni. Szerencsére nem így volt, a kicsit túlságosan fehér és nem túlzottan izgalmas dizájn ellenére masszívan össze van rakva, bár valóban teljesen műanyag az egész. Négy oktávos billentyűzete jó kompromisszum a méret és használhatóság között, és a billentyűk is egész kellemes billentésűek. Aki komolyabb kalapácsmechanikára vágyik, az úgysem ebben a kategóriában keresgél. Ugyan nagyrészt egyéni preferenciáról van szó, nekem mégis szimpatikusabb az itt alkalmazott különválasztott pitch bend és modulációs kerék, mint más gyártók egybe integrált, joystickre emlékeztető megoldásai. A gombok és tekerők nem lötyögnek, de tartósságukat majd csak a történelem tudja igazolni.

Kicsit fapados kijelző

Ennyi előzetes szemlélődés után végre összedugtam és bekapcsoltam, így szembesültem a zöld háttérvilágítású kijelzővel. Értem én, hogy nem egy prémium kategóriájú termékről van szó, de nekem mégis bántotta a szépérzékemet, hogy nem egy normális, olvasható pontmátrixos kijelzőt raktak bele. Persze így is ki lehet silabizálni, hogy mit akar közölni velünk, és a számítógépes szerkesztőszoftver nélkül amúgy sem lehet túl mélyen belenyúlni a lelkivilágába, de erről majd később. A viszonylag korlátozott szerkesztési lehetőségeknek és az átgondolt tervezésnek köszönhetően azonnal eligazodtam a kezelőfelületén, minden az elvárt logikának megfelelően működött. A hangszer bal oldalán található négy tekerő segítségével az épp kiválasztott hang főbb paramétereit lehet módosítani, de a tekerőkre kiosztott paramétereket nem válogathatjuk össze, azok csak az alattuk olvasható táblázatból kerülhetnek ki. Ez egyrészt korlátozza a lehetőségeinket, másrészt viszont nagyban le is egyszerűsíti a kezdő felhasználók dolgát.

Természetesen a lényeg az, hogy hogyan szól, így a következő fél órában végignyomkodtam a presetek nagy részét. Úgy gondolom, hogy a presetkészlet összeállításakor nem igazán törekedtek arra, hogy divatos, közismert hangszíneket utánozzanak le, inkább saját karaktert akartak adni a hangszernek. Annak ellenére, hogy VA szintiről van szó, egyértelműen a digitális és sokszor agresszív, karcos hangok vannak többségben. Ezt a hangszert nem Jean-Michel Jarre feldolgozásokra vagy lazulós, dallamos trance-re találták ki. Természetesen azért némi tekergetéssel lágyabb hangzások is kihozhatók belőle, de ez már csak szoftveresen volt megvalósítható, így a négyéves veterán MacBookomra feltelepítettem a Vyzex szerkesztőszoftver Mac OS X-es verzióját, és a továbbiakban annak segítségével merültem el a Venom szintetizátorának lehetőségeiben.

Vyzex szerkesztőszoftver

A Vyzex jelenlegi verziója még nem tud VSTi vagy AU hangszerként működni, hanem csak különálló programként futtatható, de állítólag már tervbe van véve a pluginként használható verzió is. Egyébként a Vyzex a MIDI Quest XL nevű univerzális hardverszinti preset editor alapjaira épül, amely viszonylag közismert és elismert eszköz. Ennek megfelelően a tesztelés során a Vyzex is teljesen stabil volt és roppant egyszerű volt összebarátkoztatni a Venommal. A hardver és szoftver szinkronja is elég jó: ha a Venomon tekergetünk egy paramétert, a képernyőn azonnal látjuk a változást. Sőt, a szoftver egyetlen zokszó nélkül kibírta azt is, hogy egyszerűen kihúztam majd visszadugtam a laptopot a szintivel összekötő USB kábelt. A szerkesztőszoftver kezelése egyébként teljesen olyan, mintha egy szoftverszintit használnák, azonban helyenként egy kicsit esetlen. Lehet, hogy a Windowsos verzióban más a felhasználói élmény, de nekem valahogy nem illett bele a Mac OS X-ben megszokott sémákba. Természetesen ez részben egyéni ízlés kérdése, a Vyzex feladatát könnyedén ellátja, és nagyszerűen használható arra is, hogy biztonsági mentéseket csináljunk a Venomon tárolt presetjeinkről.

Mivel a Venom audio és MIDI interfészként is tud működni, ezeket a funkcióit is kipróbáltam. Az Ableton Live-ban gond nélkül ki tudtam választani a Venomot audio és MIDI eszköznek egyaránt, és minden az elvárt módon működött. A legtöbb USB hangkártyánál megszokott, hogy nem nagyon lehet extrém alacsony latencyvel használni őket, és ez a Venom esetében sem volt másként: 128 sample alatt azonnal recsegni kezdett a kimenet és padlógázzal dolgozott a CPU, pedig csak egyetlen hangmintát próbáltam lejátszani. Természetesen egy modernebb gép biztosan jobban bírná a tempót, de ugyanezzel a géppel a Focusrite Saffire LE hangkártyámat soksávos projektekhez is használtam azonos vagy időnként alacsonyabb latencyvel. A tanulság tehát az, hogy bár lehet használni a Venomot hangkártyaként, a legtöbb esetben nem igazán érdemes.

Verdikt

A fentiekben dokumentált nyomogatás és tesztelés után végül arra jutottam, hogy a Venom nem tud olyan dolgokat, amiket a szoftverhangszereim ne tudnának, hangminőségben sem nyújt jobbat náluk, és egyszerűen nem olyan kényelmes használni az egyébként teljesen szoftveres setupommal. Egy rétegnek azonban jól jöhet egy ilyen hangszer: akik zenekarban játszanak és nincs pénzük félmilliós szintetizátorra. Ők otthon a számítógépes szerkesztőszoftverrel könnyedén kitekerhetik a használni kívánt hangszíneket, és a próbára vagy fellépésre már csak a pehelysúlyú Venomot kell vinniük, nincs szükség laptopra.

Az M-Audio Venomot az Audiotechnologia Bt.-től kaptuk tesztelésre.

CÍMKÉK: , , ,

0 hozzászólás

Legyél te az első, aki hozzászól.

Szólj hozzá te is!